Miben látják a szakmai sikerüket?
Dr. Kriván Gergely: Immár 43 éve, hogy orvosként dolgozom, ebből az utolsó 34 évet a Szent László Kórházban töltöttem. Részese voltam az az osztály alapításának és 20 éve osztályvezető is vagyok. Ezalatt az idő alatt több, mint ezer gyermek transzplantációját végeztük el, a kezdeti nehézségek után immár büszkén jelenthetjük ki, hogy a betegeink mintegy 85%-a meggyógyul. A transzplantációs tevékenység mellett az elmúlt évtizedekben létrehoztuk hazánk legnagyobb, immunhiányos betegek ellátására szolgáló járóbeteg rendelését, amelynek keretén belül több ezer felnőtt- és gyermekbeteget gondozunk. A következő orvosnemzedékek oktatása is fontos kérdés számomra, a Semmelweis Egyetem Infektológiai tanszéki csoportjának vezetőjeként másfél évtizede ez a tevékenység is napjaim részét képezi.
Dr. Kállay Krisztián: Amikor a múlt század közepén megszületett a gyermekonkológia, még minden rákos gyermek meghalt. Az első gyógyszerekkel el lehetett érni, hogy minden ötödik beteg meggyógyult, ez is óriási lépés volt. Akiket én még ismertem, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat nagy öregjei, ők azt élték át, hogy innen indulva három betegből kettőt meggyógyítottak. Fantasztikus élmény lehetett! Én ekkor kezdtem ezt a szakmát, és most már 90% feletti gyógyulási arányoknál tartunk. Ez az utazás persze harminc évig tartott, és millió ember segítsége kellett hozzá. Ők a Dél-pesti Centrumkórház transzplantációs osztályának és a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat dolgozói. Az ő összetartó csapatmunkájuk a siker kulcsa!
Mi motiválja Önöket a munkájuk során?
Dr. Kriván Gergely: A csontvelő-transzplantációs különös orvosi terület, ahol a beteg és a gyógyító csapat között egy életre szóló szoros emberi kapcsolat alakul ki. Nagyon jó érzés találkozni az évekkel, évtizedekkel korábban kezelt és azóta felnőtté vált, gyógyult betegeinkkel, amely erőt és motivációt ad a további munkához. A transzplantáció komplex beavatkozás, amelynek komoly pszichés és szociális aspektusa is van. Ezek figyelembevételével hoztam létre 20 évvel ezelőtt a Démétér Alapítványt, amely a kórházunkban kialakított Démétér Házban biztosít helyet a betegnek és családjának a transzplantáció alatt és az azt követő hónapokban. A tartós visszailleszkedést pedig a Szanazugon létrehozott Gyöngyház Rehabilitációs Központunk segíti.
Dr. Kállay Krisztián: Mi egy transzplantációs és sejtterápiás osztályon dolgozunk, azokat gyógyítjuk, akiknek a hagyományos kemo- és immunterápiával nincs vagy nagyon rosszak a gyógyulási esélyeik. Évről évre egyre több beavatkozást végzünk, és bámulatos látni, hogy a transzplantált betegek 95%-a is gyógyultan távozik a hónapokig tartó kezelés után.
Milyen céljaik vannak még?
Dr. Kriván Gergely: A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnökeként az elmúlt 15 évben munkatársaimmal elértük, azt, hogy hazánkban minden rosszindulatú betegséggel diagnosztizált gyermeket nemzetközi együttműködés, terápiás protokollok segítségével gyógyítunk. Ez a lépés alapvetően változtatta meg kis betegeink gyógyulási esélyeit. A jövőben ezen a területen még sok teendőnk lesz, újabb feladatok és kihívások várnak.
Dr. Kállay Krisztián: A 95% természetesen nem elég… az amerikai hadseregnek van egy jelmondata, „no one left behind”, vagyis senkit sem hagynak hátra. Mi most ott tartunk, hogy több európai gyermekonkológiai társaság, aminek tagjai vagyunk, ezt a mondatot tűzte a zászlajára: „no child left behind”. Ez azt jelenti, hogy nagyon reméljük, hogy a közeljövő innovatív eljárásaival és sejtterápiáival minden daganatos gyermeket meg tudunk gyógyítani.
Dr. Kriván Gergely családja körében
Dr. Kállay Krisztián