Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet

- Mikor van kullancsszezon Magyarországon?
A Lyme-kórt az Ixodes kullancsok terjesztik, melyeknek Magyarországon egész évben megfigyelhető az aktivitása. Különösen magas a tavaszi és kora nyári időszakban, illetve kisebb halmozódás észlelhető szeptember környékén. A Lyme-kórral való fertőződés is általában ekkor a leggyakoribb, de kisebb eséllyel az év többi részében is előfordulhat.

- Leülhetünk-e tavasszal a fűben? Nemcsak a városi zöldfelületekre gondolok, hanem a külvárosra és a vidéki nagy mezőkre, erdős területekre.

Magyarországon a természetben szinte bárhol előfordulhat kullancs, ahol sűrű aljnövényzet található. Sajnos már nem csak erdős-, vizes területeken, szántóföldeken lehet rájuk számítani, hanem családi házak kertjeiben, városok parkjaiban is jelentős számban előfordulnak. Ezért nem csak különleges alkalmakkor, kirándulások kapcsán kell gondolni a kullancscsípés lehetőségére, hanem mindennapi tevékenységek során is. Könnyen előfordulhat, hogy piknikezés, otthoni kertészkedés után találunk kullancsot magunkban, vagy akár észre sem vesszük a csípést, csak a későbbi bőrtünetet.

- Hogyan védekezzünk a Lyme-kór ellen?
Mit lehet tenni? Maradjunk a négy fal között? Ez semmiképp nem javasolt. A kültéri aktivitásokról, azok egészségügyi előnyeiről való lemondás helyett inkább az ésszerű szabadtéri időtöltés a jó megoldás. Ennek része a kullancscsípés lehetőség szerinti megelőzése (bokros, bozótos területek/útszakaszok kerülése, megfelelő öltözet viselése, kullancsriasztó alkalmazása) és a minket körülvevő kullancsok számának csökkentése (társállatok kullancsriasztása, kertünkben rendszeres fűnyírás, avar gyakori összegyűjtése, bokrok metszése). Emellett fontos a rizikós tevékenységek után/közben az önvizsgálat: csípés felismerése, kullancs mihamarabbi eltávolítása, következő hetekben megjelenő bőrtünetek megfigyelése és pontos dokumentálása, a Lyme-kór gyanúját felvető bőrelváltozások ismerete. Vizsgálat során fokozott figyelmet érdemel a törzs, könyök- hónalj- és térdhajlat, gyermekeknél a fül mögötti terület.

- Van rá védőoltás? Megelőzhető betegség?
Jelenleg nincs forgalomban Lyme-kór elleni védőoltás, de fejlesztés alatt áll. A köznyelvben "kullancs elleni védőoltásként" emlegetett vakcina valójában a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás ellen véd. Ez a Lyme-kórnál ritkább, azonban bizonyos esetekben nagyon súlyos lefolyású, akár halállal vagy maradandó idegrendszeri károsodásokkal járó betegség; szerencsére oltással megelőzhető (háziorvosnál külön igényelhető).

- Minden kullancs hordozza a Lyme-kórt?
Nem, Közép-Európában a kullancsok kb. 10-20%-a hordozza a baktériumot (bizonyos Borrelia fajokat), és nem minden fertőzött kullancs csípése adja át a Lyme-kórt.

- Van kritikus határideje, amíg meg kell találnunk magunkon a kullancsot? Vagy előfordulhat, hogy észre sem vesszük, hogy megcsípett minket és elhagyja a testünket?
Gyakran előfordul, hogy a kullancscsípés észrevétlen marad, ez köszönhető az állat apró méretének, illetve nyálában lévő érzéstelenítő anyagoknak. Általánosságban elmondható, hogy a kullancsok által terjesztett kórokozók átvitelének esélye annál kisebb, minél előbb távolítjuk el a bőrünkből a kullancsot. Ezért érdemes sűrűn ellenőrizni magunkat, lehetőleg néhány órán belül kihúzni a parazitát. Nincs szigorú határidő, általában 24 órán túl bent lévő kullancstól várható Lyme fertőződés. 

- Mi a teendő, ha találunk magunkon kullancsot? Mindenképp látnia kell ilyenkor az orvosnak?
A kullancs azonnali eltávolítása javasolt (kullancseltávolító kanállal, esetleg csipesszel vagy gyengén csavaró mozdulattal körömmel), lehetőleg az ízeltlábúnak a bőrhöz legközelebb eső részét megfogva. Tilos a kullancs bármilyen szerrel történő lekenése, illetve a potrohának az összenyomása! Ha a bőrben marad a leszakadt szájszerv, nem kell megijedni vagy kiszedésével próbálkozni. A fertőzés veszélyét ez már nem növeli, a szervezet idővel természetes úton kilöki magából.

A kivett kullancsok bevizsgáltatása, gyógyszertári tesztek alkalmazása nem ajánlott, mivel ezekre nem lehet alapozni a Lyme-kór diagnózisát, további kivizsgálását vagy elbírálni az antibiotikum kezelés szükségességét. Csípés után megelőzésképpen nem javasolt rutinszerűen antibiotikumot szedni!

Nem szükséges minden kullancscsípés után orvoshoz fordulni, azonban fontos a következő kb. 1 hónapban a csípés helyét megfigyelni. Hasznos lehet a csípés idejének, ill. a tünetek időbeli megjelenésének feljegyzése, a kialakuló bőreltérések lefényképezése. Ha a csípés körül terjedő, 5 cm-t meghaladó folt jelentkezik, mindenképp javasolt orvoshoz fordulni. Ritka esetben a Lyme-kór egyéb megjelenési formái vagy a kullancscsípés kapcsán más betegségek is kialakulhatnak. Emiatt a csípés körül észlelt jelentős gyulladás, kifekélyesedés, gennyes váladékozás, nyirokcsomó duzzanat, láz, hidegrázás, ízületi- és izomfájdalom, elesett általános állapot, zavartság, erős fejfájás, izombénulás, ájulás, mellkasi fájdalom vagy fulladás esetén orvosi vizsgálat javasolt. 

- Hogyan ismerhető fel a Lyme-kór?
Leggyakrabban a tipikus bőrtünet (ld. lentebb) megjelenésével. Fontos kiemelni, hogy a kullancscsípés után közvetlenül helyi irritáció alakulhat ki, mely akár hónapokig tartó vörösséggel, viszketéssel járhat. Ez a folt nem jelent feltétlenül Lyme-kórt, orvosi vizsgálat segíthet a kettő elkülönítésében. Azon sem kell meglepődni, ha jellegzetesen zajló esetben vérvétel nélkül, "ránézésre" mondja meg az ellátó orvos a diagnózist, ez megfelel a szakmai irányelveknek. Ráadásul a túl korán és feleslegesen levett laboratóriumi vizsgálat akár álnegatív, félrevezető is lehet, elhúzhatja a kezelés elkezdéséig eltelt időt.

Lényegesen ritkábban ízületi, idegrendszeri tünetek, egyéb ritka kórformák jelentkezhetnek a fertőződés utáni hónapokban, években, esetleg évtizedekben. A Lyme-kórral kapcsolatban számtalan tünetről lehet olvasni, gyakran ijesztő hangvételű, tudományosan nem megalapozott cikkekben. Szerencsére ma már jól ismert a betegség lefolyása, érvényes magyar szakmai irányelv is létezik. Mindezek alapján tudható, milyen jellegzetes tünetek hátterében érdemes valóban Lyme-kórt gyanítani.

Kérdéses esetben orvosi vizsgálat javasolt (háziorvos, infektológus), ez alapján további laborvizsgálatokat és egyéb diagnosztikus teszteket rendelhetnek el. Nem ajánlott a magánúton, pl. interneten hirdetett, gyakran kétes hátterű és drága tesztek elvégeztetése szakorvos javaslata nélkül. 

- Mi a lefolyása a Lyme-kórnak? Van olyan, aki tünetmentesen él vele?
Az esetek nagy részében (80-90%) bőrtünet jelentkezik, ún. erythema chronicum migrans. Ez általában 1 hónapon belül, a csípés körül 1-2 nap után jelenik meg, jellemzően koncentrikusan terjedő, hetekig fennmaradó, ovális folt (bőrpír, bevérzés). Jellemző, hogy a folt közepe feltisztul, céltáblaszerűvé válik, enyhén viszket, azonban utóbbiak megléte nem kötelező a diagnózis felállításához. Ritkán kíséri láz, általános gyengeség, izomfájdalom. Előfordulhat testszerte egyszerre több folt megjelenése, gyermekekben a fülcimpa vagy fülkagyló lilásvörös, tömött, fájdalmatlan duzzanata is.

Tünetmentes fertőzés és a bőrtünet spontán gyógyulása is lehetséges, azonban Lyme-kór igazolódása esetén elengedhetetlen az antibiotikum kezelés a ritka, de súlyosabb kórformák, késői szövődmények elkerülése érdekében.

Az fentieken túli tünetek megjelenése nem szükségszerű és egyáltalán nem is gyakori. Esetenként a fertőzés korán, 1-2 hónapon belül szétterjedhet a szervezetben, idegrendszeri tüneteket (tipikusan arcidegbénulást, erős fejfájást, központi idegrendszeri gyulladást, idegi fájdalmat) és szívérintettséget (szívritmuszavart, ájulást, szívizomgyulladást) okozva.

A következő hónapokban, években egyes nagyízületek gyulladása (főként térdet érintő, enyhe fájdalommal járó jelentős ízületi duzzanat), és idültté váló idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. Évtizedekkel később bőrsorvadás jelenhet meg a végtagokon (ún. acrodermatitis chronica atrophicans). Ezen kórformák is gyógyíthatók, azonban a bekövetkezett szöveti károsodások nem mindig visszafordíthatók, néha a maradványtünetek tartósak lehetnek. 

- Mennyi idő alatt gyógyul fel valaki a Lyme-kórból? Minden esetben súlyos betegséggé válik? 

A Lyme-kór a legtöbb esetben, néhány hetes antibiotikum kúrával könnyen kezelhető, nem súlyos betegség. Az előírt antibiotikum kúra befejezésével a betegek gyógyultnak tekinthetők. A gyógyulás kimondásához nem szükséges laboratóriumi megerősítés, sőt, nem is alkalmas rá. Ha mégis végeznek ilyen tesztet, teljesen normális lehet annak pozitivitása, mivel a Lyme-kór kórokozója elleni ellenanyagok még sokáig termelődhetnek a szervezetben. A megfelelő kezelés után egyesek általános tünetek, memória- és alvászavar, végtagzsibbadás, fáradékonyság, ízületi fájdalmak fennmaradásáról számolnak be. Ennek oka nem teljesen ismert, azonban nem a terápia elégtelensége vagy fennmaradó aktív fertőzés magyarázza, így ismételt antibiotikum kezelések ezen tüneteken nem segítenek.

- Kik a legveszélyeztetettebbek?
Kedvezőtlenebb lefolyás leginkább hosszabb ideje kezeletlenül maradt fertőzés, visszafordíthatatlan szöveti károsodás, szteroid kezelés (pl. Lyme-kór okozta bőr- vagy ízületi panaszra tévesen adott helyi szteroid terápia), vagy súlyos immunrendszeri gyengeség fennállásakor várható. Külön figyelmet érdemel az idősek, rosszul beállított vércukrú diabeteses betegek, alkoholisták, májbetegek, immungyengítő kezelésben részesülők és várandósok kezelése.  A kórokozó a megfelelő antibiotikumra igen érzékeny, jól kezelhető komplikáltabb esetekben is.  A halálos kimenetel extrém ritka, a Lyme-kór okozta szívritmuszavarhoz köthető.

- Aki egyszer már átesett a Lyme-kóron, újra megfertőződhet? Ebben az esetben súlyosabb a helyzete?
Igen, ismételt fertőzés lehetséges, mivel a Lyme-kór ellen nem alakul ki tartós immunitás. Az újrafertőzés után nem várható súlyosabb betegség, sőt, egyes adatok arra utalnak, hogy a korábban átvészelt Lyme-kór megvédhet a markánsabb tünetekkel járó, szervezetben szétterjedtebb kórformáktól. Ez a védőhatás még erősebb lehet, ha az első fertőzés súlyosabb formában zajlott.

- Egy Lyme-kórral fertőzött személy fertőzhet tovább? Veszélyben vannak-e a családtagok? 
Nem, a fertőzés emberről emberre nem terjed, csak kullancscsípés által. Nem adható át szoptatással, szoros testkontaktussal, szexuális úton, cseppfertőzéssel, vérátömlesztéssel, egyéb testnedvekkel stb., anya és magzata közti átadás ritkán létrejöhet.

- Gyermekvállalás előtt álló párok esetében mire kell figyelni, ha valaki épp Lyme-kóros vagy korábban átesett a kóron? A leendő apának is ugyanazt kell betartania, mint a leendő kismamának? (Kell-e várni, kell-e szedni valamit?) Mi történik, ha egy kismama lesz Lyme-kóros?
Általánosságban ugyanazok a Lyme-kór elleni óvintézkedések javasoltak, mint mindenki másnál. A leendő szülők egymásnak nem adhatják át a Lyme-kórt semmilyen módon, így az édesapa megbetegedése nem jelent fokozott kockázatot a születendő gyermekre. 

Ha korábban az édesanya átesett Lyme-kóron és megfelelő kezelésben részesült, gyógyultnak tekinthető, nem kell újra antibiotikumot szednie vagy emiatt vérvételre mennie. A laboratóriumi tesztek Lyme-kór szűrésére önmagukban, tünetmentes egyénekben nem alkalmasak, így terhesség tervezésekor rutinszerűen nem javasolt Lyme szerológiai vizsgálatot végeztetni.

Bár a kezeletlen Lyme-kór várandósokban ritkán koraszülést, vetélést okozhat, nem ismert a magzat fejlődését egyéb módon, tartósan károsító hatása, nincs maradványtünetekkel járó veleszületett Lyme-betegség (ellentétben egy rokon baktériummal, a szifilisz kórokozójával). Így, ha egy kismama Lyme-kóros lesz és megfelelő antibiotikum kezelést kap, nem kell aggódni a késői szövődmények, fejlődési rendellenességek miatt. A terhességet semmiképp nem szabad ilyen okból terminálni! Várandósság alatti kezelésnél bizonyos antibiotikumok kerülendők, infektológus bevonása szükséges lehet.

- Van-e olyan tévhit, amit szeretne eloszlatni?
Igen, három állítás fontosságát szeretném hangsúlyozni:
1. A Lyme-kórra érdemes odafigyelni, de nem szabad megijedni tőle.  A médiában gyakran olvashatók pánikkeltő, hamis cikkek erről a fertőzésről. Lyme-kór esetében egy általában mérsékelt súlyossággal járó, könnyen kezelhető, “jóindulatú” betegségről beszélhetünk jellegzetes tünetekkel.
2. A pozitív teszteredmény nem biztos, hogy fertőzést jelent. Van idő a pontos kivizsgálásra, ez fontosabb, mint a mihamarabbi (sokszor felesleges) antibiotikum kezelés. A diagnosztika bizonyos esetekben nehézkes, az erre használt vérvételi tesztek nem mindig tudnak egy egyszerű igen-nem választ adni. Helyes értékelésükhöz szakmai képzés és tapasztalat szükséges. Emiatt javasolt, hogy Lyme-szűrést laikusként ne kíváncsiságból végeztessünk, hanem szakember bevonásával, csak indokolt esetben kérjük. Egy-egy pozitív lelet nem biztos, hogy aktív fertőzést jelent, óvakodjunk a felesleges, hosszan tartó antibiotikum kúráktól, hiszen ennek is lehetnek mellékhatásai, illetve befolyásolhatják a későbbi diagnosztikus tesztek érzékenységét.
3. Bizonyos esetekben a Lyme-irányú kivizsgálás tévútra vezethet, késleltetheti más betegségek felismerését és szakszerű ellátását. Sajnos gyakran találkozni azzal, hogy néhány, Lyme-kórra egyáltalán nem jellegzetes panasz vizsgálata során késik pl. a reumatológiai vagy neurológiai diagnosztika egy álpozitív Lyme-szerológiai eredmény miatt. Az értékes idő megőrzése érdekében javasolt a komplex, több szakmát, sz.sz. képalkotó és egyéb vizsgálatokat bevonó kivizsgálás, és első körben a tüneteket magyarázó, Lyme-kórnál gyakoribb okok kizárása.