Mivel keresik fel leggyakrabban a bőrgyógyászati szakrendelést nyáron?

Általában a napégés és csípés okoz problémát, illetve főleg a csípéshez köthető bőrgyulladás, lázas állapot, esetleg allergia, illetve az egyéb szabadidős tevékenységből adódó kontakt vagy allergiás bőrgyulladások, felülfertőződések. De egyik sem szorosan a nyárhoz köthető, például már kora tavasszal is tapasztalhatunk akár kifejezett napégést. Ezért érdemes mindig tájékozódni a napi hőmérséklet és csapadékmennyiségi adatok mellett az UV indexről, illetve a síelés utáni napégés jelentőségét se felejtsük el.

Melyek azok, amelyek megelőzhetőek?

Igazából ezek jelentős része megelőzhető, akár a napégésről, bőröregedésről, nem festéksejtes bőrtumorról (ill. melanómák egy része) van szó, akár a csípésről beszélünk. A gombás fertőzés megelőzhetősége különösen ép immunrendszer esetén nem kérdés. Az allergiás / kontakt dermatitisek gyakori kiváltója szintén az UV sugárzás.

Az első csoport egyértelmű felelőse az ultraviola sugárzás (UV). Ehhez jönnek az egyéni tényezők pl. bőrtípus, fényérzékenyítő gyógyszerek, növények fogyasztása vagy érintése, immunstátusz, munkahelyi körülmény, szabadidős tevékenység.  

A csípés kivédésére fontos a megfelelő ruházat és rovarriasztó használata, valamint a napszak helyes megválasztása pl. a szúnyogok napnyugta környékén aktívabbak. 

Mit tehetünk az UV sugárzás ellen?

A 3-as UV index felett már gondoskodni kell a fényvédelemről!

  • 3-5 UV index: Használjunk fényvédő krémet SPF 50+ - tól (tartózkodjunk a nem patikában kapható termékektől) Tipp: a bőr fiatalosságának megőrzése céljából egész évben érdemes SPF 30 + -t használni. És ne felejtsük le, hogy a fényvédő krémeket 2 óránként újra kell kenni. A napszemüveg használata is elengedhetetlen, amely 100%-ban UV szűrő. Ruházkodás: Hosszú, lenge, nem laza szövésű ruházat, hogy a végtagokat elfedje, lehetőség szerint színes mintákkal pl. az ún. aloha (trópusi mintákkal) ingek, mert jobban megváltoztatja az UV visszaverődést. karimás kalap viselése, ami eltakarja, az arcot, fület, és még sok esetben a vállat is. Az UV szűrős ruházat viselése esetleg UV szűrős mosószer használata is fontos lehet.
  • 6-7 UV index: a már fent részletezett szabályok mellett 11 és 16 óra között ne legyünk közvetlen napon, figyeljünk a fényvisszaverés lehetőségére Pl. fehér házfal.
  • 8 UV index felett lehetőleg ne tartózkodjunk szabadban 11 és 16 óra között

Fontos, hogy tudjuk, az UV sugárzás változhat! A vízben 10%-kal növekszik a megadott napi UV hatás a visszaverődés és szóródás miatt, a homokban 15%-kal, a hóban 80%-kal, a hegyekben: kb. 300 méterenként 2%-kal nő az UV sugárzás. A mi szélességi körünk esetén az UV sugárzás legmagasabb áprilistól-augusztusig a déli órákban. A felhőtakaró vastagsága csökkenti az UV hatást és az ózonréteg vastagsága is számunka előnyösen változtatja meg az ultraibolya sugárzás mértékét. 

Tanuljunk más kultúráktól! Például a mediterrán térségekben a dél körüli szieszta, valamint az ázsiai és a közel-keleti kultúrkörben a test és arc ruhával, maszkkal, kesztyűvel, napernyővel való elfedése számunkra is hasznos lehet.

Az, akinek korábban még nem volt semmilyen Nap okozta bőrbetegsége, mire figyeljen?

Kiemelt jelentőségű a szülők, pedagógusok edukációja, hogy a csecsemőkortól fontos a fényvédelem.  Így sok bajtól óvhatjuk meg magunkat/ a jövő generációt.

A klímaváltozás azt gondolom nem kérdés, a mi „mikro/ egyéni szintünkön is alkalmazkodni kell ehhez.

Az korábban kőbevésett szabályok megváltoztatása szükséges: például 6 hónapos kor alatt gyermek nem tartózkodhat direkt napfény alatt, mindig legyen fedve a teste; a szabadban eltöltött torna órák korlátozása, a déli harangszóra induló strandolás tiltása, valamint bizonyos munkavégzések idejének megváltoztatása.

Mikor érdemes egészségügyi szakemberhez fordulni?

A jövőben az orvosok száma globálisan csökkeni fog a népességszámhoz és a bőrbetegségekhez képest (bár ez a probléma minden betegséget érint.), és ez a tény természetesen a specialisták számára is kihat, esetünkben a bőrgyógyászra.  Fontos a jólképzett szakszemélyzet, ún. egészségügyi tanácsadók jelenléte, az alapellátás fejlesztése. A napégés ellátása nem bőrgyógyász kérdés, minthogy az egyszerű fejfájást sem neurológus/ ideggyógyász látja el. Másik példa, a kullancs kiszedéséhez nem kell orvos és kullancsot azonnal nem küldjük különböző fertőző ágensek kivizsgálására, mint ahogy a szúnyogot sem. Pedig az éghajlatváltozással, migrációval értsd itt a turizmust is sokkal veszélyesebb kórokozókkal találkozunk, mint az egyszerű Lyme -kór, mely antibiotikummal gyógyítható. Érdemes a védőoltás lehetőségekről is tájékozódni (pl. kullancs okozta encephalitis).

Van olyan ember, aki úgy éli le az életét, hogy nincs nyári bőrbetegsége? Arra gondolok, hogy sok helyen lehet olvasni, ez korunk betegsége. Elvékonyodott az ózonréteg, és a káros sugarak roncsolják az ember bőrét. „Ez már nem az a Nap” – mondják sokan. Egyetért ezzel?

Hogy nincs bőrbetegsége? Sajnos azt kell mondanom, MAJD LESZ! A klímaváltozásról már beszéltünk.  A másik szabály az, hogy a Bőr nem felejt. Az ultraviola sugárzás káros hatásait évekkel, évtizedekkel később vesszük észre, és akkor már késő a bánat.