Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet

Milyen céllal csatlakozott a DPC onkorehabilitációs csapatához?

Nagy örömmel töltött el, amikor először hallottam az Onkorehabilitációs Részlegről, rendkívül fontos és hiánypótló kezdeményezésnek tartom. Meggyőződésem, hogy sokat jelenthet egy beteg számára, ha azt tapasztalja, hogy a kezelőszemélyzet nem különálló, egymástól független egységekből áll, hanem egy valódi teamként működik együtt. Egy olyan szakemberekből álló csapat, amelynek tagjai folyamatosan kommunikálnak egymással, lehetőséget teremt a holisztikus szemléletű ellátásra. Ez nemcsak a beteg biztonságérzetét növeli, hanem erősíti a bizalmat az ellátók iránt, és elősegíti a kezelésekkel való együttműködést is. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy ilyen multidiszciplináris és elhivatott csapat tagja lehetek.

A bemutatkozó előadásokon elhangzik, hogy a daganatos betegek intenzív distresszt élnek át, és ennek kezelésében tud segíteni a pszichológia. Mi az a distressz és hogyan segít ilyenkor egy szakember?

Ahogy az előadáson is elhangzik, a stressznek alapvetően két formáját különböztetjük meg: az eustresszt és a distresszt. Eustressz alatt azt a pozitív hatású, serkentő, motiváló jellegű stresszt értjük, amely kellemes izgalmat, kíváncsiságot vagy lelkesedést vált ki. Érezhetünk ilyet például egy várakozással teli esemény vagy egy új kihívás kapcsán. Az eustressz hozzájárul a teljesítmény fokozásához, növeli a figyelmet és az energiaszintet. Ezzel szemben a distressz negatív megéléshez kapcsolódik, károsító és túlhajszoló hatású lehet és gyakran jár együtt félelemmel, aggodalommal vagy szorongással. A hétköznapi szóhasználatban többnyire erre a formára gondolunk, amikor azt mondjuk: „stresszesek vagyunk”. Hosszabb távon a distressz érzelmi és testi szinten is megterhelő lehet, különösen olyan helyzetekben, mint egy daganatos betegség diagnózisa vagy kezelése.

A pszichológus abban tud segíteni, hogy ezek a negatív érzések (is) – legyen szó félelemről, szorongásról, szomorúságról, csalódottságról, bizonytalanságról vagy éppen dühről – kimondhatóvá váljanak, és ne kelljen egyedül hordozni őket. Már önmagában az is sokat jelenthet, ha valaki megtapasztalja, hogy nincs egyedül ezekkel az érzésekkel. A beszélgetések során együtt keressük azokat a belső és külső erőforrásokat, amelyekre támaszkodhat, és nagy hangsúlyt fektetünk a megküzdési eszköztár bővítésére is. A pszichológiai támogatás része lehet egyszerű feszültségcsökkentő technikák – például légzőgyakorlatok vagy relaxációs módszerek – megtanítása is, amelyek segíthetnek enyhíteni a distressz testi és lelki tüneteit.

Az onkológiában mi a legfontosabb munka egy pszichológus számára?

Az onkológián dolgozó pszichológus legfontosabb feladata, hogy segítse a pácienseket a daganatos betegséghez kapcsolódó lelki terhek elviselésében. Ilyenek lehetnek például a diagnózis okozta sokk, a kezelésekkel kapcsolatos szorongás, a bizonytalanság, a testi és lelki változásokkal járó veszteségek, vagy épp a kezelések lezárultát követő időszak kihívásai – mint a testkép megváltozása, a munka világába való visszatérés, vagy az „új én” megtalálása.

Célunk, hogy a betegek ne csupán passzív elszenvedői legyenek a történéseknek, hanem aktív résztvevőként tudjanak megküzdeni a kihívásokkal. Ez segítheti a kezelések jobb elviselését, valamint a kontrollérzés megtapasztalását is, ami alapvetően hozzájárulhat a lelki stabilitás fenntartásához.

Fontos, hogy a pszichológiai munka során segítünk a pácienseknek saját igényeik, szükségleteik felismerésében és abban is, hogy ezeket ki tudják fejezni – akár a hozzátartozók, akár a kezelőszemélyzet felé. Ezzel csökkenthető az elszigeteltség érzése, és javítható a kommunikáció a gyógyulást támogató környezetben.

A pszichológiai támogatás minden esetben személyre szabott: a páciens aktuális lelkiállapotához és szükségleteihez igazodik. Ez az ellátás nem mindig klasszikus pszichoterápiás formában történik – lehet krízisintervenció, pszichés felkészítés műtétre vagy más beavatkozásra, terápiás kísérés, vagy épp a társuló tünetek (pl. fájdalom, alvászavar) enyhítését célzó támogatás. Mindezek célja, hogy a beteg minél teljesebb támogatást kapjon az út minden szakaszán – lelkileg is.

Fontos hangsúlyozni, hogy a pszichológus nemcsak a beteggel, hanem a hozzátartozókkal is dolgozik, akik szintén érzelmileg érintettek, és kulcsszerepet játszanak a mindennapi megküzdésben.

Egyre többször hallani, olvasni, hogy a gyógyulás fele részben lelki munka. Az egészségügy sokak számára mégis nyersen úgy hangzik; elromlott valami és azt meg kell javítani. Miért fontos a pszichológiai kezelés?

A daganatos betegség nemcsak testi, hanem komoly lelki megterhelést is jelent. A diagnózis és a kezelések által kiváltott distressz teljesen természetes reakció, ugyanakkor, ha tartósan fennáll, az nemcsak az életminőséget rontja, hanem a testi tünetekre és a kezeléssel való együttműködésre is negatív hatással lehet. A pszichológiai támogatás célja, hogy enyhítse ezt a belső feszültséget, és segítsen egy stabilabb érzelmi állapot kialakításában. Ezáltal a beteg könnyebben tud dönteni, kérdezni, aktívabban részt venni saját gyógyulási folyamatában.

A daganatos betegség sokak számára fordulópont az életben: ilyenkor sokan újragondolják kapcsolataikat, életvezetésüket, önmagukhoz fűződő viszonyukat. A pszichológiai támogatás nemcsak a túlélés, hanem az életminőség javítása szempontjából is fontos – segít az érzelmi újrarendeződésben és az erőforrások mozgósításában.

Bár a pszichoonkológia valóban a nyugati világban indult el, ma már nemzetközileg is elfogadott szemlélet. Magyarországon is egyre több intézményben válik természetes részévé az onkológiai ellátásnak. Ez nem csupán „modern hozzáállás” vagy „új trend”, hanem annak a felismerése, hogy test és lélek nem választható szét a gyógyulás során. A komplex, emberközpontú ellátás része, hogy a beteget lelkileg is támogatjuk – és ez nemcsak korszerű, hanem elengedhetetlen is.

Milyen pszichológiai lehetőségek várják a betegeket a DPC onkorehabilitációján most és a közeljövőben?

Részlegünkön lehetőséget biztosítunk egyéni konzultációkra, valamint – szükség esetén – hosszabb terápiás folyamatok elindítására is. Minden esetben pszichés állapotfelméréssel kezdjük a közös munkát, amely során a pácienssel együtt mérjük fel, milyen ellátási forma illeszkedik legjobban az aktuális igényeihez és erőforrásaihoz.

Az egyéni támogatás mellett rendszeresen indítunk csoportos foglalkozásokat is. Ezek célja többek között a distressz csökkentése, a belső erőforrások aktiválása, valamint a megküzdési eszköztár bővítése. Indítunk továbbá veszteségfeldolgozást segítő és betegségspecifikus csoportokat is. Tapasztalataink szerint ezek a közösségi formák különösen hatékonyak, hiszen a résztvevők megélhetik: nincsenek egyedül a problémáikkal. Ez csökkenti az elszigeteltség érzését, támogatja az érzelmi biztonság kialakulását, és lehetőséget ad egymástól való tanulásra is – legyen szó pozitív megküzdési módokról vagy a tapasztalatok megosztásáról.

A csoportokkal kapcsolatos aktuális információkról a Rehabilitációs Részleg munkatársainál érdeklődhetnek.

Fontos kiemelnünk, hogy pszichológiai ellátásunk a hozzátartozók számára is nyitott – őket is szeretettel várjuk, hiszen az ő lelki támogatásuk éppoly lényeges, mint a betegeké.