Milyen betegségek ellen véd az MMR védőoltás?
A védőoltás a három vírus által okozott betegségek ellen véd: a kanyaró (morbilli, M), a mumpsz (M) és a rózsahimlő (rubeola, R).

Mikor esedékes az MMR oltás?
A kisgyermekek 15 hónapos korban, a serdülők pedig az általános iskola 6. osztályában egy szúrással kapnak a 3 betegség ellen védelmet.

Mire számíthat az MMR oltás után?
Az oltást követő 7. és 14. nap között ún. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél és 1-2 napnál nem tartanak tovább. 1 millió oltott közül egynél léphet fel súlyosabb szövődmény, agyvelőgyulladás formájában, ilyenkor kifejezett bágyadtság, aluszékonyság észlelhető, ami néhány nap alatt nyomtalanul eltűnik. Kisgyermekek lázas állapota gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel. Az oltást követő reakcióról minél hamarabb értesíteni kell az oltást végző orvost!

Kanyaró

Milyen betegség a kanyaró?
A kanyaró rendkívül ragályos, kiütéses betegség. A kanyaró cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüsszentéssel, beszéddel vagy a légúti váladékkal történő közvetlen érintkezés útján, illetve nyállal, orr-, torok váladékkal szennyezett használati eszközökön keresztül.

Melyek a kanyaró tünetei?
A kanyaró lázzal, orrfolyással, köhögéssel, kötőhártyagyulladással kezdődik, majd a fül mögött kiütések jelentkeznek, amelyek azután az egész törzsre, majd a végtagokra is átterjednek. A leggyakoribb szövődménye a középfülgyulladás, a tüdőgyulladás, emellett előfordulhat hasmenés, agyvelőgyulladás, mely 1 000 kanyaróban megbetegedett közül egynél jelentkezik, tehát nagyságrendekkel gyakoribb, mint a védőoltás miatt esetleg kialakuló hasonló szövődmény. A fertőzéshez társuló agyvelőgyulladás után gyakran maradandó károsodás – halláskárosodás és értelmi fogyatékosság – alakul ki. A kanyaró szövődménye lehet a betegség kiállása után évekkel később jelentkező agyvelőgyulladás, ami halálhoz vezet.

Mumpsz

Milyen betegség a mumpsz?
A mumpsz vírus okozta betegség. A mumpsz cseppfertőzéssel terjed: leggyakrabban köhögéssel, tüsszentéssel, vagy a légúti váladékkal történő közvetlen érintkezés útján, illetve nyállal, légút-, orrváladékkal szennyezett használati eszközökön keresztül.

Melyek a mumpsz tünetei?
A mumpsz lázzal, elesettséggel járó megbetegedés, amely során az egyik oldali, majd a másik oldali fültőmirigy is begyulladhat. A fültőmirigyek a fül előtt és az állcsont alatt helyezkednek el mindkét oldalon. Gyulladásukkal az arc és a nyak megdagad és az érintett terület fájdalmassá válik. Serdülő fiúknál szövődménye heregyulladás is lehet, amely súlyos, maradandó károsodást okozhat, akár a nemzőképesség elvesztéséhez is vezethet. A mumpszvírussal történő fertőződés után ritkán hasnyálmirigy gyulladás alakul ki. A mumpszos betegek egytizedénél fejfájással, hányással, aluszékonysággal járó agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás léphet fel.

Rózsahimlő (rubeola)

Milyen betegség a rózsahimlő?
A rózsahimlő, más néven rubeola, vírus okozta kiütéses fertőzőbetegség. A rózsahimlő cseppfertőzéssel terjed leggyakrabban köhögéssel, tüsszentéssel.

Melyek a rózsahimlő tünetei?
A rózsahimlő gyermekek esetében általában enyhe lefolyású kiütéses betegség, hőemelkedéssel, a tarkótájon megnagyobbodott nyirokcsomókkal, esetenként kötőhártyagyulladással. A várandósság során – elsősorban az első harmadában – átvészelt rózsahimlő vetélést vagy a magzat súlyos károsodását okozhatja.

 

Védőnői tájékoztató a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni (MMR) újraoltásról