Az esetek fele Budapesten és Pest vármegyében fordul elő. Becslések szerint évente a világon mintegy 1,4 millió embernél fordulhat elő tünetes hepatitis A fertőzés. A halálozási aránya 0,5 %, ez évente 8-10.000 ember halálát jelenti.

Ezért fontos, hogy ismerjük a fertőző májgyulladás tüneteit, kezelését és leginkább a megelőzési lehetőségeket.

A fertőző májgyulladás kórokozója

A betegséget a hepatovírus A (régebbi nevén hepatitisz A vírus) okozza, mely egy egyszálú RNS vírus. 9 ismert faja van. A vírus különféle gerinces fajokban szaporodik. Az I, II, és III. genotípus okozza az emberi megbetegedéseket.

A fertőző májgyulladás kórokozójának terjedése

A vírus többnyire ürülékkel szennyezett étellel vagy vízzel terjed, de nyers vagy nem eléggé megfőzött kagylók által is elkapható. Ritkábban, de terjedhet vér útján is. Lenyelést követően a kórokozó a garat vagy a bélfal sejtjein keresztül jut be a véráramba és onnan a májba, a májsejtekbe. A sejtek pusztulásával a vírusok kikerülnek a sejtközötti térbe, onnan az epébe, majd a székletbe. Így 10-11 nappal a fertőzés után, még a tünetek megjelenése előtt megtalálhatók a béltartalomban és a vérben is, tehát az érintett személy már fertőz.

A fertőző májgyulladás tünetei

A fertőzés az esetek nagy részében tünetmentes, főleg a gyermekek esetében, a felnőttek esetében a fertőzés 80 %-ban tünetekkel zajlik. A betegség lappangási ideje 2-6 hét. Korai tünetei hasonlítanak az influenzásra (fáradékonyság, étvágytalanság, elesettség, láz), ezt követően jelentkezik a hányinger, hányás, hasmenés, világos vagy agyagszínű széklet, a bőr és a szemfehérje sárgasága (bilirubin felhalmozódása miatt), sötét borostyánsárga vizelet, jobb oldali hasi fájdalom. Májelégtelenség ritkán fordul elő, inkább csak az idősek körében tapasztalható. A betegséghez társulhat ízületi fájdalom, vérszegénység, hasnyálmirigy-gyulladás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, ritkán veseelégtelenség vagy szívburok gyulladás.


A tünetek általában 2 hónapnál rövidebb ideig állnak fenn, általában krónikus májkárosodás nélkül gyógyul. Az átvészelt megbetegedés egy életen át tartó védettséget nyújt a hepatovírus A ellen. A hepatitis A fertőzés diagnózisát a vérben megjelenő IgM és IgG ellenanyagok alapján állítják fel.

A hepatitis A fertőzés kezelése

Specifikus kezelés nincs, súlyos esetekben a tüneteket enyhítik. Kezelésében fontos a megfelelő étkezés és a folyadékpótlás, amellyel a hányás és hasmenés okozta kiszáradás előzhető meg.

A teljes gyógyulás hetekig vagy hónapokig tart!!! 

A hepatitis A fertőzés megelőzése

  • gyakori, megfelelő technikájú kézmosás (étkezések előtt, wc használat után, élelmiszerekkel való foglalkozás esetén)
  • általános, megfelelő higiénés körülmények (megfelelő csatornázás)
  • védőoltás: a hepatitis A elleni vakcinát 1992-ben vezették be. Az inaktivált vírus tartalmú oltás 95 %-os védettséget ad. Beadása két adagban történik 6-12 hónapos különbséggel. Az első adag vakcina a beadást követő 2-3 hét után kb. 1 évre szóló védettséget biztosít, a második oltás után minimum 25 év védettség garantált. A vírus elleni IgG a védőoltás beadása után is megjelenik a vérben, így hatékonysága évek óta mérhető.

A helyes kézmosás menete: