Az égési sérülések okai lehetnek:
     -    forró folyadék (pl. víz, leves, kávé, tea)
     -    forró gőz, gáz, láng
     -    forró tárgy = kontakt égés (pl. sütőajtó, serpenyő, kipufogó, kandalló)
     -    elektromosság (pl. elektromos vezeték, elektromos aljzat)
     -    vegyi anyagok (pl. kénsav, nátrium-hipoklorit, hidrogén fluorid, hangyasav)
     -    súrlódás
     -    sugárzás (pl. nap, szolárium, ívhegesztés, mikrohullám

A sérülés súlyosságát az égés mélysége, a megégett terület nagysága és helye határozza meg. Minél kisebb a gyermek, annál fontosabb a folyadékveszteség mértéke és a sérülés óta eltelt idő.
Az égés mélysége alapján négy fokozatot különböztetünk meg:
     -    I. fokú égés: a bőr legfelső rétege piros, vörös, feszes, sima és fájdalmas
     -    II. fokú égés: 
          o    felszínes: a sérült terület fehéres-pirosas, nedves, hólyagos és kifejezetten fájdalmas
          o    mély: a sebfelszín általában fehér, gyöngyházszerű, nedves. A fájdalom igen erős.
     -    III. fokú égés: a bőr alatti kötőszövet is károsodott. A felszín piszkosszürke, gyöngyházfényű, pergamenszerű. A seb fájdalmatlan, mert a terület idegvégződései elhaltak.
     -    IV. fokú égés: a szövetek elszenesedését jelenti, amely magában foglalja a bőr alatti kötőszövet, az izomszövet és a csontszövet égését is.

Az égés patomechanizmusa:
44 ℃ feletti hőmérsékleten a fehérjék elveszítik formájukat és megindul a lebomlás folyamata, amely a sejtek és a szövetek károsodásához vezet. Az égés közvetlen egészségkárosító hatásai közül a legjelentősebb, hogy megzavarja a bőr normál működését, így a bőrérzékelést, a párologtatáson keresztül történő vízveszteséget gátló funkciót és testhőmérséklet szabályozását. Nagy kiterjedésű (a teljes testfelszín több, mint 30 %-át érintő) égési sérülés esetén gyulladásos reakcióval is számolni kell, amely a hajszálereken keresztül történő jelentős folyadékveszteséghez, majd szöveti ödémához vezet, a vér koncentráltabbá válik. Emiatt a szervek vérellátása romlik.

A legfontosabb feladat a MEGELŐZÉS!!! Ajánlott megelőző intézkedések:

     •    A fürdőszobai bojler vízhőmérséklete ne haladja meg az 55 Celsius-fokot.
     •    Először a hideg, majd a meleg vizet nyissa ki, és záráskor fordítva.
     •    A kamillás gőzölés balesetveszélyes lehet.
     •    A lelógó terítő és az azon lévő forró ételek/italok gyakori veszélyforrást jelentenek. Az abroszt szorítsa le csipeszekkel.
     •    Kisgyermekek ne tartózkodjanak a konyhában.
     •    Főzéshez használja a tűzhely hátsó melegítőit.
     •    A tűzhelyre kerüljön védőrács.
     •    Ne hagyja, hogy az edény nyele kiálljon a tűzhely szélén, ahol a gyermek elérheti. A forró ételt inkább rakjuk a mosogatóba.
     •    A működő sütő elé mindig kerüljön egy szék, vagy más akadály, lehetőleg legyen rajta biztonsági zár.
     •    A melegítő eszközök, például a kenyérpirító zsinórja ne lógjon le, és ne legyen a gyermek számára hozzáférhető.
     •    A már kihúzott, de még forró háztartási eszközök, például a vasaló, szintén veszélyforrást jelenthetnek.
     •    Ne helyezze a forró folyadékot a földre hűlni.
     •    A kihűltnek vélt parázs is okozhat égési sérüléseket.
     •    Ne fogyasszon forró italokat, amikor a gyermek az ölében ül.
     •    A kályhákat és más fűtőberendezéseket kerítse körbe.

Ha már megtörtént a baj, akkor fontos a helyes ellátás. Nagyon fontos az elsősegély nyújtásnál, hogy gondoskodjon a saját, a jelenlévők és a bajbajutott biztonságáról és ne tegyen semmit, amivel veszélyeztetheti a saját biztonságát!!! Figyeljen arra, hogy a sérülést okozó tárgy (pl. forró edény, folyadék, áram) ne okozzon további baleseteket. Tűz esetén aktiválja a tűzjelzőt és minél hamarabb hagyják el az épületet. 

Az ellátási folyamat megjegyzéséhez a 4H (Húzza le, Hűtse, Hívjon mentőt, Helyezzen fel kötést) betűjátékot érdemes megjegyezni.

1.    H. Húzza le: első teendőnk a forró vízzel átitatott ruházat eltávolítása legyen. Amennyiben ezt nem tesszük meg, úgy a forrázás hőhatása hosszabb ideig fogja érni a gyermeket és tovább mélyíti az égési sebet. Amennyiben a ruházat eltávolítása csak körülményesen kivitelezhető és nem lehet azonnal levetkőztetni a gyermeket, abban az esetben a hűtést ruhástól kell megkezdeni. Amennyiben az érintett testrészen ékszer (pl. gyűrű) van, azt is távolítsa el, mielőtt a duzzanat kialakulna.
2.    H. Hűtse: az égett bőrfelszínt a lehető leggyorsabban el kell kezdeni hűteni, lehetőség szerint hideg csapvízzel, legalább 15-20 percen keresztül. A hatékony hűtés csökkenti az égés mélységét, így lényegesen kedvezőbb kimenetelt biztosít a sérült számára. A hűtést ne végezzük jéggel, mert az extrém hideg hatására az erek összehúzódnak, így romlik a sérült terület vérellátása, ami ronthatja a gyógyulási folyamatot. Csecsemők és kisgyermekek esetén figyeljen arra, hogy ne hűtse túl a testet.
3.    H. Hívjon mentőt (104) A nagy kiterjedésű égés komplex ellátásának része a minél előbbi vénás folyadékkezelés megkezdése, valamint az erőteljes fájdalomcsillapítás, amely a mentőszolgálat kompetenciájába tartozik. Egyéb esetekben orvosi ellátásra van szükség, de ez nem feltétlenül indokolja a mentők hívását. Amennyiben az alábbiak közül bármelyik fennáll, hívjon mentőt:
     -    az égés a sérült tenyerénél nagyobb területen hólyagot/hólyagokat okozott
     -    az égés az arcot, légutakat, nagyobb ízületeket vagy a nemi szerveket érintette
     -    az égés mélyebb rétegeket érint (harmad-, vagy negyedfokú égés)
     -    a sérült csecsemő
     -    az égés körkörös (például a végtagon)
     -    az égést elektromos áram okozta
     -    az égést vegyi anyag okozta.
4.    H. Helyezzen a sérülésre tiszta kötést. A hűtést követően az égett sebet óvatosan be kell kötözni, így védve a további traumától, fertőzéstől.

Mi az, amit égési sérülés esetén NE TEGYEN?
     -    Ne próbálja meg eltávolítani a bőrbe égett ruhát!
     -    Ne tegyen a sebre tejfölt, margarint, étolajat, sebhintőpont, kenőcsöt vagy zsiradékot!
     -    Ne alkalmazzon közvetlenül jeget a hűtésre!
     -    Ne szúrja ki a kialakult hólyagokat!
     -    Ne alkalmazzon hűtést nagy kiterjedésű és mély égési sérülések esetén!

Részletesebb tájékoztatásért keresse meg VÉDŐNŐjét!


Felhasznált irodalom:
Áfra, V. V. Égési sérülések előfordulása és ellátásával kapcsolatos teendők.
Borbála, M., Ruzsena, B., Erika, K., Zsolt, S., & János, V. G. (2020). Égéssérült csecsemõk és gyermekek akut ellátása. Gyermekgyógyászat, 71(1). 
EüM Szakmai protokollja az égési sérültek ellátásáról 
Égéssérült gyermekek prehospitális ellátása (dr. Szabó Cecília) https://www.youtube.com/live/rYoja_SNTl0 
Gyermekkori égési sérülések megelőzése (dr. Szabó Cecília) https://youtu.be/-zhDgU93d-M?si=xID6bn2jXCdT9A88  
Mikos, B., Bene, R., Kostyál, E., Somogyvári, Z., & Velkey, G. J. (2019). Csecsemõ-és gyermekkori égési sérülések sajátosságai. Gyermekgyogyaszat, 70(6).
Tintinalli, Judith E.. Emergency Medicine: A Comprehensive Study Guide (Emergency Medicine (Tintinalli)). New York: McGraw-Hill iCompanies, 1374–1386. o. (2010). ISBN 0-07-148480-9
Védőnők továbbképző szakfolyóirat – Magyar Védőnők Egyesülete XXXIV. évfolyam 2024. 3. szám